Helló, Hölgyek, Urak, Gabi vagyok, ez pedig itt egy újabb értékelés. Spoiler-veszély (bár...)
A történet egy kilencéves lányról szól, aki (meglepő módon) tud repülni. Egy farmon nevelkedik a szüleivel, akik nem engedik a faluba, nem akarják, hogy bárkivel is találkozzon. Egy nap mégis úgy döntenek, elviszik magukkal egy kerti partira. A lelkére kötik, hogy ne repüljön, de baseball-ozás közben mégis természetellenesen magasra emelkedik a talajtól. Ezt persze mindenki észreveszi, eljönnek érte és elviszik egy olyan intézménybe, amit direkt az ilyen gyerekeknek találtak ki. Ott Piper (főhősünk) találkozik még pár olyan teremtménnyel, mint ő. Egy fontos tény: a legidősebb köztük maximum 12 éves. Ez még fontos lesz... Ezen a helyen iskolába járnak, és nem használhatják a képességeiket, mert a hely vezetője különböző okok miatt nem akarja. Piper azt hiszi, minden szép és jó, de rájön, hogy kicsit máshogy mennek a dolgok, mint ahogy azt ő gondolta. Ezt el is mondja a többieknek, és elkezdik tervezni a szökést. A terv meghiúsul, mert az egyik kölyök elárulta, mire készülnek. Aztán Piper (ki más) rájön, hogy nem megszökni kéne, hanem lázadni. Így elfoglalják a helyet és boldog vége lesz mindennek.
Történet: Nem. Én ezt nem vagyok hajlandó elhinni. Egy csapat olyan gyerek, akiknek az átlag életkora kb 12 év, nem tudnak elfoglalni egy ilyen intézményt, akármilyen szupererővel rendelkeznek. Ez még fantasy-nak is túl sok. Egy pozitívum volt benne, a vége. Tetszett, hogy Piper-ék befogadták a hiperokos gyereket.
Szereplők: Velük sem voltam megelégedve. Mindenki azt mondja, hogy Piper milyen hihetetlenül különleges, azért, mert tud repülni. De istenem, az intézmény vezetője is tud repülni...! Mindegy. Egyedül a gonosz háttértörténete volt kicsit érdekes, de az is összecsapott volt. Talán Conrad (a hiperokos) volt számomra a legszerethetőbb karakter. Piper kifejezetten idegesített.
Stílus: Nem volt vele különösebb bajom, egy átlagos Vörös Pöttyös.
Cím: Kétségtelenül jobb a cím, mint maga a könyv. Figyelemfelkeltő, érdekes. Valószínűleg a mű legjobb része...
Borító: Ugyanaz a helyzet, mint a címnél. Szintén pozitívum, hogy a történet egy viszonylag izgalmas pillanatát mutatja.
Ajánlom: Hát... Félve mondom, de talán az X-man rajongóknak talán (nagyon talán) tetszene.
Elolvasnám-e újra? Biztos vagyok benne, hogy nem. Ha az életem múlna rajta, akkor meggondolnám, de magamtól 100%, hogy nem.
Történet: Nem. Én ezt nem vagyok hajlandó elhinni. Egy csapat olyan gyerek, akiknek az átlag életkora kb 12 év, nem tudnak elfoglalni egy ilyen intézményt, akármilyen szupererővel rendelkeznek. Ez még fantasy-nak is túl sok. Egy pozitívum volt benne, a vége. Tetszett, hogy Piper-ék befogadták a hiperokos gyereket.
Szereplők: Velük sem voltam megelégedve. Mindenki azt mondja, hogy Piper milyen hihetetlenül különleges, azért, mert tud repülni. De istenem, az intézmény vezetője is tud repülni...! Mindegy. Egyedül a gonosz háttértörténete volt kicsit érdekes, de az is összecsapott volt. Talán Conrad (a hiperokos) volt számomra a legszerethetőbb karakter. Piper kifejezetten idegesített.
Stílus: Nem volt vele különösebb bajom, egy átlagos Vörös Pöttyös.
Cím: Kétségtelenül jobb a cím, mint maga a könyv. Figyelemfelkeltő, érdekes. Valószínűleg a mű legjobb része...
Borító: Ugyanaz a helyzet, mint a címnél. Szintén pozitívum, hogy a történet egy viszonylag izgalmas pillanatát mutatja.
Ajánlom: Hát... Félve mondom, de talán az X-man rajongóknak talán (nagyon talán) tetszene.
Elolvasnám-e újra? Biztos vagyok benne, hogy nem. Ha az életem múlna rajta, akkor meggondolnám, de magamtól 100%, hogy nem.
Remélem tetszett a beszámolóm és elnézést kérek, ha ez a kedvenc könyvetek. Ez egy teljesen szubjektív vélemény, amit vagy elfogadtok, vagy nem. Ha mégis kedvet kaptatok a könyv elolvasásához, akkor ITT olvashattok róla. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok, és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi
Tetszik az értékelésed Gabi <3 :D csak így tovább ;)
VálaszTörlés