2016. szeptember 30., péntek

Rock/metál számok | pénTag #1

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és ma egy olyan taggel készültem nektek, amire még augusztusban Lazacc hívott ki molyon. Lassan két hónapja. Igyekszem utolérni magam.

1. Black Veil Brides - Goodbye Agony \Viszlát Gyötrelem/ - Egy könyv, amit nehézkesen olvastál, és örültél, hogy eljött a búcsú ideje.
 Cyn Balog - Tündérszerelem Ez a könyv amennyire rövid, annyira nem tetszett. Erről pont írtam bejegyzést, itt olvashatjátok a kiborulásom.

2. Rolling Stones - (I Can't Get No) Satisfaction \Nem vagyok megelégedve semmivel/ - Egy könyv, aminek egy szereplőjét se tudtad megszeretni igazán, akármennyire igyekeztél.
 Julie Kagawa - Vaskirály Ez a könyv. Erről sem akarok túl sokat írni, erről is van egy bejegyzés. A véleményem dióhéjban: innen-onnan összeollózott 372 oldalas fúdeidegesvagyok, aminek valami csoda folytán érdekel a folytatása.

3. Marilyn Manson - Tainted Love \Romlott szerelem/ - Egy könyves páros, akik az adott regény alatt többnyire csak kínlódtak a kapcsolatukban/a kialakuló kapcsolatban.
 Anna Todd - Miután című könyve. Hogy az a két ostoba mit össze nem szerencsétlenkedik. Fantasztikus. És én még csak az elsőt olvastam, de van belőle még három, ezekről nem nyilatkozom, mert nem tudom, milyenek, de az elsőben szegényeknek nagyon hullámzó volt a kapcsolatuk.

4. Avenged Sevenfold - Nightmare \Rémálom/ - Egy regény, aminem valamelyik főszereplőjének nehéz élete volt, azaz az élete egy rémálom.
 Ide rengeteg könyvet felsorolhatnék, de mivel egyet muszáj választani, David Levithan - Nap nao után című művét mondom. Annak ellenére, hogy nem tetszett a regény, még el tudom képzelni, hogy nem lehet egy leányálom minden nap más testben felébredni.

5. Bon Jovi - Livin' on a prayer \A mának élni/ - Egy könyv, amit viszonylag hirtelen felindulásból vásároltál meg, komolyabb hezitálás nélkül.
 Hát az úgy volt... Célirányosan bementem a könyvesboltba a kis kuponocskámmal, hogy én majd jól megveszem, amit keresek, de mit ad Isten, nincs a könyv. Persze jól felidegesítettem magam, és mondom csak azért is veszek valamit, ha már így rákészültem, hogy új könyvem lesz. Így történt, hogy megvettem a Percy Jackson és az Olimposziak első két részét.

6. Bullet for My Valentine - You want a battle? (There's a war) \Harcot akarsz? Itt egy háború)/ - Egy regény, ahol hosszú ideig elnyomtak egy szereplőt/népet, aki/ami később megelégelte azt a bánásmódot és kiállt magáért/fellázadt.
 Nem tudom, mennyire spoiler. Az első, ami eszembe jutott, az Marie Rutkoski - A nyertes átka című könyve.

7. Skillet - Better than drugs \Jobb, mint a drogok/ - Kedvenc könyv vagy könyvsorozat, amit a szó szoros értelmében imádsz és már fülig ér a szád, ha meglátod a címét vagy egy idézetet belőle.
 Nekem ez Böszörményi Gyulától az Ambrózy báró esetei című sorozat. Alig hiszem el, hogy valami ilyen jó legyen, és csak három részes. Várom és egyben nem is az utolsó rész megjelenését. Ha esetleg valaki emlékszik a Könyvhétre, ott úgy mutatták be, mint "legális drogot", szóval így még viccesebb, hogy ehhez a ponthoz kapcsoltam. Nem? Jó, akkor csak nekem..

8. Guns 'n Roses - Don't Cry \Ne sírj/ - Egy könyvsorozat, amitől nehezen búcsúztál, és sajnáltad, hogy nincs több része.
 Nem az a baj, hogy nincs több része, az a probléma, hogy nem fordítják le magyarra. (amit egyébként egyre könnyebben hidalok át, tekintve hogy erősen vonzódom Angliához, így amit lehet angolul csinálok.) Ide két sorozatot is hoztam, az egyik Marissa Meyer Holdbéli krónikák sorozata, a másik Laini Taylor - Füst és csont leánya. Mind a kettőt nagyon szeretem, és még mindig reménykedem benne, hogy egyszer ékes anyanyelvemen is olvashatom a folytatásokat.


Ennyi lettem volna mára. Remélem tetszett a bejegyzés, ha tetszik a tag, nyugodtan viheted, bár ahogy láttam, alig akad valaki, aki ne töltötte volna ki. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

Magyarázat a pénTag elnevezéshez, amit lehet, hogy az elején le kellett volna írnom: kerestem egy olyan napot a héten, amibe erőltetés nélkül bele lehet erőszakolni a tag szót, és a péntekre esett a választásom, úgyhogy előfordulhat, hogy péntekenként tagekkel találkozhattok a blogon. Ha minden jól megy.

2016. szeptember 29., csütörtök

Időutazás a köbön | Ransom Riggs - Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei (sorozat)

Helló Hölgyek, Urak Gabi vagyok és ma, mivel a mai napon megjelenik/megjelent a mozikban a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című film (amit mellesleg nagyon szeretnék megnézni, de még nem sikerült), arra gondoltam, mi lenne, ha ráhangolódásképp megosztanám veletek az élményeimet a könyvvel.

A mű először 2011. körül került először a kezembe, ugyanis a nővérem ezt kapta karácsonyra és persze, hogy kíváncsi voltam rá. A benne lévő képek aztán jól elrettentettek az elolvasásától, mert nevetségesen félős vagyok, és rendszerint nagyon hosszú ideig velem maradnak ezek a félelmek. Aztán tavaly november körül megembereltem magam és nekikezdtem. Könyvhéten beszereztem a második részt, majd évvégi jóldolgoztálkislányunk könyvként megkaptam a harmadik, egyben befejező kötetet.

A történet (anélkül, hogy elspoilereznék akármit) egy 16 éves fiúról, Jacobról szól, akinek a nagyapja egészen különleges történeteket mesél. Egy nap aztán valahogy kiderül, hogy a történeteknek lehet némi valóságalapja, és Jacob eltökélt szándéka, hogy kideríti az igazságot.
A három könyv során részünk van sok-sok veszélyben, izgalmas kalandokban és felfedezésekben, és természetesen a szerelmi szál sem maradhat ki a történetből.

Molyok szerint: 4,45 csillag
Szerintem: 4,95 csillag

Történet: Nagyon tetszett. Imádom az időutazást, ez a megoldás különösen tetszett, nem olvastam még olyan könyvet, ahol ugyanazt a napot élnék át folyamatosan (persze ez azért is lehet, mert még nem olvastam eleget). Végig izgultam, nemigen volt olyan pillanat, amikor azt éreztem volna, hogy mikor történik már végre valami. A másik, amit nagyon szeretek: fiú szemszögéből olvasni. Mostanában pedig valahogy mégjobban rákattantam, szóval ez is hatalmas pozitívum. A szigetes könyvekért szintén odavagyok, és igaz, hogy nem a teljes történet játszódik ott, de ennek ellenére tetszett. SPOILER A legvégén viszont el tudtam volna képzelni, hogy tényleg minden csak Jacob fejében történt meg, persze örülök a happy endnek, de érdekes lett volna. SPOILER VÉGE

Szereplők: A kedvenceim a különlegesek, közülük is Millard (a láthatatlan fiú) és Hugh (akinek méhek vannak a hasában) voltak a legszimpatikusabbak. Aztán persze ott van Olive is, a pöttöm kis lebegő lány. Hát ő valami nagyon aranyos. Emma sem volt antipatikus, mégsem sikerült belopnia magát a szívembe. Azért az elég király, hogy lazán tüzet gyújt a kezével, irigylem is érte. Jacob sem rosszfej, nem butácska, bírtam. Kettejük kapcsolata viszont elég... Furcsa.. És érdekes.. És fura.. És éssel nem kezdünk mondatot.. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban: Alma LeFay Vándorsólyom kisasszony. Ez a nő.. Annyira király, hogy vissza tudja forgatni az időt. Kedves, de szigorú, és számomra különös módon, nagyon kedvelem az ilyen embereket. (a kedvenc tanáraim óráira kb gyomorgörccsel megyek be, de nagyon szeretem őket.) A kisasszony nem ennyire durva, de azért ő is kordában tud tartani egy csapat gyereket, akiknek még képességeik is vannak, szóval le a kalappal előtte. A második részben aztán még több szereplő kerül elő, akiket szintén nagyon bírtam. A gonoszok is elég királyak voltak, mármint nem a módszereik tetszettek, de jól kidolgozott volt a főgonosz. A többi mellékszereplő nem nagyon hagyott nyomot bennem, Jake szülei közömbösek maradtak.

Stílus: Könnyű, de nem azt érzem olvasás közben, hogy milyen hülyének néz már megint ez a fölnőtt. Annak ellenére, hogy kezdetben a képek miatt nem akartam belekezdeni, igazából utólag örülök, hogy belekerültek. Nagyon ötletes, hogy Riggs bácsi (haha) a képek köré építette fel a könyvet. Jó hangulatot kölcsönöznek a műnek, olyat, amire halloween környékén vágyik az ember.

Cím:  Az egyik leghosszabb cím valaha. Na jó, talán nem a leghosszabb, de azért eltelik egy idő, mire kimondom, ha nem rövidítek semmit.

Borító: Igazából, ha elvonatkoztatok attól, hogy frászt kapok a régi képektől (és nagyon jó vagyok elvonatkoztatásban), akkor azt kell hogy mondjam, az egyik legjobb borítójú könyvek, amikkel olvasási pályafutásom alatt találkoztam. Számomra az is impozáns, hogy a könyv hátuljára is raktak képeket, a gerince pedig olyan régikönyves gerinc (mellesleg ez plusz plusz pont, hamár egyszer a gerince van felém a polcomon.)

Ajánlom: Maga a történet egyáltalán nem olyan ijesztő, a képek tezsik azzá, szóval aki bírja, az igazából akárhány éves, bírja. Akit hozzám hasonlóan kiver a víz ezen képek láttán, de mégis megpróbálkozna vele, annak azt tanácsolom, hogy ne sötétben olvassa, és akkor nem lesz semmi gáz. ;)

Újra fogom-e olvasni? Mielőtt megnézném a filmet, már biztosan nem, de kevesebb, mint egy éve olvastam, így még elég jól emlékszem rá. A jövőben azonban biztos sort kerítek rá.

Megnézem-e a filmet? Azt hiszem, erre a kérdésre, aki eddig elolvasta, tudja a választ. Igen, nagyon kíváncsi vagyok a filmre, hogy Tim Burton mit hozott ki belőle, és hogy hogy működnek a változtatások.

Melyik képesség tetszik legjobban? Emmáé nagyon tetszik, de láthatatlan is szívesen lennék, azt hiszem. Bár elég ijesztő lehet, ha egyik napról a másikra eltűnik a lábad, és fokozatosan minden testrészed. Bivalyerős biztos nem lennék, állandóan félnem kellene, hogy ne roppantsak senkit össze, mikor megölelem. Maradok a tűzcsiholásnal. Vagy ha van valami vizes, akkor az is jöhet.

Remélem tetszett a bejegyzés és ti is legalább annyira élveztétek/élvezni fogjátok, mint én. A filmet reményeim szerint hamarosan megnézem, és esetleg talán lehetséges, hogy írok róla. De mind tudjuk (vagy nem) mi szokott történni, ha eltervezek valamit. Mindenesetre, ha bővebben szeretnél olvasni a könyvről, ITT megteheted. Ha pedig már olvastad, és kedved van megosztani a tapasztalataidat, a komment szekció csak rád vár! Kíváncsi vagyok, nektek hogy tetszett. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

 

2016. szeptember 19., hétfő

Nyárzárás | (neméppen)havi zárás #7

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és visszatértem! Nemigen terveztem hanyagolni a blogot, de meg sem lepődök, hogy máshogy történt. Arra gondoltam, így, hogy az esős idő megérkezett, hivatalosan is lezárom a nyarat.

Ha minden igaz, és jól megy a matek, idén nyáron 20 könyvet olvastam. 3 sorozatot befejeztem, 5 másikat elkezdtem.
Íme pár nyári kedvenc:

Könyvek
 Sorozatkezdő: Marie Rutkoski - A nyertes átka
 Befejező kötet: Elisabetta Gnone - Ég veled, Fairy Oak!
 Egyrészes: Sarah Addison Allen - A barackfa titka

Film
 10 dolog, amit utálok benned (tudom, nem mai film, egyidős velem, nem is először láttam, de azt hiszem, ez volt az egyik legjobb, amit a nyáron megnéztem)

Zene
 Mind a 46 dal a Hamilton musicalből. (ami egyébként nagyban hozzásegített ahhoz, hogy csak 20 könyvet olvassak a nyáron.)

Más
 A nyaram egyébként meglepően eseménydús volt. Rögtön az elején szereztem magamnak egy nyelvvizsgát, úgyhogy két hét kemény tanulás után Hawaii volt az egész. Váratlanul sokszor találkoztam a barátaimmal, régebbi nyarakon valahogy ez sosem jött össze. A családdal voltunk három király napot Prágában. Ez a város nagyon nagyon szép, és a rövid idő ellenére sikerült minden nap lejárni a lábunkat. Voltam pár koncerten, az egyik alkalommal 3 és félen egymás után. Nem mondom, jó kis izomlázam volt utána. A blog időközben egyéves lett, amiről sikeresen lemaradtam, de lesz még szülinap. Valamint az 1000 megtekintést is átléptük, jelenleg 1015-nél tartunk, amire nagyon büszke vagyok, mert nem vagyok elég magabiztos ahhoz, hogy ennél jobban reklámozzam a gondolataimat, és így is, ennyiszer rákattintottak.

Tervek
 Igazán megtanulhatnám már, hogy sose semmi nem úgy történik, ahogy tervezem, de azért még pislákol bennem a remény. Az év végéig szeretném elérni az 50 könyvet, amire van esély. Több bejegyzést is szeretnék írni, ami igazából sikerülhetne is, mert miután befejeztem a könyveket, leírtam az értékelésemet a kis füzetecskémbe, csak időm/alkalmam/türelmem nem volt hozzá, de dolgozok rajta. Más nagyszabású tervem nincs, ezzel is elég lesz megbirkózni. Tarthatatlanul rendezetlen vagyok. Ezen szeretnék még változtatni, eddig jól megy.

Remélem nektek is legalább olyan jó volt a nyaratok, mint nekem, és senkit nem viselt meg nagyon a sulikezdés. Sok kitartást küldök, bennem úgyis túlteng. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok, és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést! Pá, Gabi