Itt van az ősz, itt van újra | KEDDvencek #4

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és ma a kedvenc évszakommal kapcsolatos kedvenc dolgokat osztok meg.

A kedvenc őszi könyveimmel akartam kezdeni, majd rájöttem, hogy nem kötök könyveket külön évszakokhoz, azt olvasom, ami éppen jön, de azért sikerült találnom párat, amit az év ezen szakában valóban más hangulatú lehet olvasni.
 1. Elisabetta Gnone - Flox őszi bolondságai
Azt hiszem, elég egyértelmű, hogy ez mit keres itt a listán. A Fairy Oak sorozat kiegészítő kötet szerűsége, és igazából elég, ha az ember olvasta az eredeti trilógiát, mert a másik négy teljesen különálló történet.
 2. Neil Gaiman - Coraline és Sosehol
Ezekről is az ősz jut eszembe, a Coraline-ról konkrétan halloween. A Soseholban is vanvalami, ami nekem őszt kiált.
 3. Ransom Riggs - Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
Tényleg, fantasztikus, hogy milyen egyértelmű, hogy ezen a listán melyik könyv miért van. Nem is értem, mit magyarázok, de mindegy. Ez a sorozat szintén azért került fel a listára, mert különleges, őszi hangulata van.

Hogy az irodalomnál maradjunk, a következő a kedvenc őszi versem. Petőfi Sándor Itt van az ősz, itt van újra című költeménye. Valójában nem is olyan régóta ismerem, a Kávészünet együttes jóvoltából, akik nagyon királyul feldolgozták, de azóta igen szép helyet foglal el a szívemben. Fel nem foghatom, hogy maradt ez ki eddig az életemből. (esetleg, aki nem ismerné, és kíváncsi rá, de nem akarja megkeresni, a bejegyzés végére leírtam)

A filmeknél hasonló a helyzet, csak még durvábban nem kötöm évszakhoz, amit nézek, szóval a Grincset lazán megnézem nyár közepén a forróságban, mit állít meg engem, hogy a képernyőn -10 fok van? Ja, és horrort duplán annyira nem nézek, mint amennyire nem olvasok. De a kedvencem, azt hiszem Az Álmosvölgy legendája és az Alice Csodaországban (2010-es feldolgozás). Őszintén, meg sem lepődöm, hogy mind a kettőt Tim Burton rendezte, és Johnny Depp is játszik bennük. A kedvenc rendezőm és az egyik kedvenc színészem.  Az Alice-t igazából bármikor bárhol bárhányszor megnézném, a másik viszont tényleg őszi, sötét, tele varázslattal, boszorkákkal és egy fejnélküli emberrel.

Az utolsó kategória pedig a zene. Én mindent elhallgatok, de komolyan. A rock-tól a jazz-en át a klasszikusig, mindent. Ősszel viszont szeretek lassú dalokat hallgatni, például Passenger-t vagy az Of Monsters and Men. Jelenleg a kedvenc dalom, azt hiszem, Passenger Young as the morning, old as the sea című száma a kedvencem, de igazából minden dalt szeretek erről az albumról.

Vicceltem, még egy kategóriám van, mégpedig hogy általában mit szeretek az őszben. Először is azt, hogy van. Aztán az sem utolsó, mikor a Dunán a mindenféle színű levelű fák között kenuzol. Aztán az is csodálatos, mikor kint szakad az eső és kint állsz a teraszon és nézed, ahogy villámok cikáznak az égen. Vagy egyszerűen fogsz egy plédet, egy bögre finom teát, egy jó könyvet és nem csinálsz semmit egész nap, csak olvasol. Meg az sem annyira rossz, hogy ősszel van a szülinapom.
Szerintem az ősz a legfantasztikusabb évszak a színeivel, az időjárásával, a hangulatával. Még a sulikezdés sem bántja a csőröm.

Remélem tetszett ez a kis áradozásom az őszről. Ha van kedvetek, bátran írjátok le a kommentekbe, Ti mit szerettek vagy éppen nem szerettek ebben az évszakban. Kíváncsi vagyok rátok. És ígérem, nemsokára visszatérek a könyvértékelésekhez, de szeretem az olyan bejegyzéseket, amiből egy kicsit jobban megismeritek azt a lányt, aki bizonytalan időközönként rátok zúdítja a gondolatait. Addig is, a következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

A vers:
Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem.
–
Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

Szeptember - visszatérések | havi zárás #8

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és a mai napon lezárom az iskola első hónapját, ami eléggé feldob, annak ellenére, hogy nem érzek olyan gyűlöletet ezen intézmény iránt, mint sokan mások. És bizony szeptemberben nemcsak a suli tért vissza, hanem én is. Mert mi logikusabb annál, hogy akkor folytassuk a blogunk írását, mikor ezer más tennivaló van? Illetve van, ami nem visszatért, hanem megjött. Az esős idő! El nem tudom mondani, mennyire feldob, hogy megint zuhog majd. Nincs is jobb, mint egy jó meleg teával, egy könyvvel és egy pléddel bekuckózni az ágyba és hallgatni az eső kopogását, miközben olvasok. Igaz, hogy elég gányul kezdődött a kedvenc évszakom, de nem adtam fel a reméynt, és most itt az eredménye!
Egyébként szeptember nem volt olyan rossz hónap, bár olvasásra nem nagyon jutott időm, idő volt, míg visszaállok a 12 óra alvás helyett a napi 5-6-ra, így amikor délután olvashattam volna, inkább aludtam. Azért pár könyvre sikerült sort kerítenem. Könyvvásárlás terén szintén nagyon ügyes voltam, mert csak két könyvet vettem, ami, tekintve, hány alkalommal voltam könyvesboltban, igen szép teljesítmény.

Amiket olvastam:
- Moliére - Tartuffe
- Roald Dahl - Danny, a szupersrác
- Voltaire - Candide vagy az optimizmus
- Kalapos Éva - Nagy döntések (D.A.C. 5.)

Amikről írtam: 
- Nyárzárás
- Időutazás a köbön
- Rock/metál számok book tag

Újak a polcomon:
- Rick Riordan - A villámtolvaj
- Rick Riordan - A szörnyek tengere

Egész jól működik az a rendszer, hogy egy kötelező után olvasok egy nemkötelezőt, így októberben is ezt fogom folytatni. Tudom, október az ijesztő könyvek hónapja (vagy valami ilyesmi), de én nemigazán vagyok oda a horrorért, meghagyom őket a kevésbé nyusziknak, inkább maradok a sulis olvasásnál.

Októberre tervezem:
- Swift - Gulliver utazásai
- Goethe - Az ifjú Werther szenvedései
- Puskin - Anyegin
-Sophie Kinsella - Hová lett Audrey?

Remélem nektek is hasonlóan sikeresen és fájdalommentesen kezdődött az év, mint nekem. Ha nem, hát annyit tudok mondani: kitartás, már csak 8 és fél hónap. Fel a fejjel, nemsokára vége! Addig is, a következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

Rock/metál számok | pénTag #1

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és ma egy olyan taggel készültem nektek, amire még augusztusban Lazacc hívott ki molyon. Lassan két hónapja. Igyekszem utolérni magam.

1. Black Veil Brides - Goodbye Agony \Viszlát Gyötrelem/ - Egy könyv, amit nehézkesen olvastál, és örültél, hogy eljött a búcsú ideje.
 Cyn Balog - Tündérszerelem Ez a könyv amennyire rövid, annyira nem tetszett. Erről pont írtam bejegyzést, itt olvashatjátok a kiborulásom.

2. Rolling Stones - (I Can't Get No) Satisfaction \Nem vagyok megelégedve semmivel/ - Egy könyv, aminek egy szereplőjét se tudtad megszeretni igazán, akármennyire igyekeztél.
 Julie Kagawa - Vaskirály Ez a könyv. Erről sem akarok túl sokat írni, erről is van egy bejegyzés. A véleményem dióhéjban: innen-onnan összeollózott 372 oldalas fúdeidegesvagyok, aminek valami csoda folytán érdekel a folytatása.

3. Marilyn Manson - Tainted Love \Romlott szerelem/ - Egy könyves páros, akik az adott regény alatt többnyire csak kínlódtak a kapcsolatukban/a kialakuló kapcsolatban.
 Anna Todd - Miután című könyve. Hogy az a két ostoba mit össze nem szerencsétlenkedik. Fantasztikus. És én még csak az elsőt olvastam, de van belőle még három, ezekről nem nyilatkozom, mert nem tudom, milyenek, de az elsőben szegényeknek nagyon hullámzó volt a kapcsolatuk.

4. Avenged Sevenfold - Nightmare \Rémálom/ - Egy regény, aminem valamelyik főszereplőjének nehéz élete volt, azaz az élete egy rémálom.
 Ide rengeteg könyvet felsorolhatnék, de mivel egyet muszáj választani, David Levithan - Nap nao után című művét mondom. Annak ellenére, hogy nem tetszett a regény, még el tudom képzelni, hogy nem lehet egy leányálom minden nap más testben felébredni.

5. Bon Jovi - Livin' on a prayer \A mának élni/ - Egy könyv, amit viszonylag hirtelen felindulásból vásároltál meg, komolyabb hezitálás nélkül.
 Hát az úgy volt... Célirányosan bementem a könyvesboltba a kis kuponocskámmal, hogy én majd jól megveszem, amit keresek, de mit ad Isten, nincs a könyv. Persze jól felidegesítettem magam, és mondom csak azért is veszek valamit, ha már így rákészültem, hogy új könyvem lesz. Így történt, hogy megvettem a Percy Jackson és az Olimposziak első két részét.

6. Bullet for My Valentine - You want a battle? (There's a war) \Harcot akarsz? Itt egy háború)/ - Egy regény, ahol hosszú ideig elnyomtak egy szereplőt/népet, aki/ami később megelégelte azt a bánásmódot és kiállt magáért/fellázadt.
 Nem tudom, mennyire spoiler. Az első, ami eszembe jutott, az Marie Rutkoski - A nyertes átka című könyve.

7. Skillet - Better than drugs \Jobb, mint a drogok/ - Kedvenc könyv vagy könyvsorozat, amit a szó szoros értelmében imádsz és már fülig ér a szád, ha meglátod a címét vagy egy idézetet belőle.
 Nekem ez Böszörményi Gyulától az Ambrózy báró esetei című sorozat. Alig hiszem el, hogy valami ilyen jó legyen, és csak három részes. Várom és egyben nem is az utolsó rész megjelenését. Ha esetleg valaki emlékszik a Könyvhétre, ott úgy mutatták be, mint "legális drogot", szóval így még viccesebb, hogy ehhez a ponthoz kapcsoltam. Nem? Jó, akkor csak nekem..

8. Guns 'n Roses - Don't Cry \Ne sírj/ - Egy könyvsorozat, amitől nehezen búcsúztál, és sajnáltad, hogy nincs több része.
 Nem az a baj, hogy nincs több része, az a probléma, hogy nem fordítják le magyarra. (amit egyébként egyre könnyebben hidalok át, tekintve hogy erősen vonzódom Angliához, így amit lehet angolul csinálok.) Ide két sorozatot is hoztam, az egyik Marissa Meyer Holdbéli krónikák sorozata, a másik Laini Taylor - Füst és csont leánya. Mind a kettőt nagyon szeretem, és még mindig reménykedem benne, hogy egyszer ékes anyanyelvemen is olvashatom a folytatásokat.


Ennyi lettem volna mára. Remélem tetszett a bejegyzés, ha tetszik a tag, nyugodtan viheted, bár ahogy láttam, alig akad valaki, aki ne töltötte volna ki. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

Magyarázat a pénTag elnevezéshez, amit lehet, hogy az elején le kellett volna írnom: kerestem egy olyan napot a héten, amibe erőltetés nélkül bele lehet erőszakolni a tag szót, és a péntekre esett a választásom, úgyhogy előfordulhat, hogy péntekenként tagekkel találkozhattok a blogon. Ha minden jól megy.

Időutazás a köbön | Ransom Riggs - Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei (sorozat)

Helló Hölgyek, Urak Gabi vagyok és ma, mivel a mai napon megjelenik/megjelent a mozikban a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című film (amit mellesleg nagyon szeretnék megnézni, de még nem sikerült), arra gondoltam, mi lenne, ha ráhangolódásképp megosztanám veletek az élményeimet a könyvvel.

A mű először 2011. körül került először a kezembe, ugyanis a nővérem ezt kapta karácsonyra és persze, hogy kíváncsi voltam rá. A benne lévő képek aztán jól elrettentettek az elolvasásától, mert nevetségesen félős vagyok, és rendszerint nagyon hosszú ideig velem maradnak ezek a félelmek. Aztán tavaly november körül megembereltem magam és nekikezdtem. Könyvhéten beszereztem a második részt, majd évvégi jóldolgoztálkislányunk könyvként megkaptam a harmadik, egyben befejező kötetet.

A történet (anélkül, hogy elspoilereznék akármit) egy 16 éves fiúról, Jacobról szól, akinek a nagyapja egészen különleges történeteket mesél. Egy nap aztán valahogy kiderül, hogy a történeteknek lehet némi valóságalapja, és Jacob eltökélt szándéka, hogy kideríti az igazságot.
A három könyv során részünk van sok-sok veszélyben, izgalmas kalandokban és felfedezésekben, és természetesen a szerelmi szál sem maradhat ki a történetből.

Molyok szerint: 4,45 csillag
Szerintem: 4,95 csillag

Történet: Nagyon tetszett. Imádom az időutazást, ez a megoldás különösen tetszett, nem olvastam még olyan könyvet, ahol ugyanazt a napot élnék át folyamatosan (persze ez azért is lehet, mert még nem olvastam eleget). Végig izgultam, nemigen volt olyan pillanat, amikor azt éreztem volna, hogy mikor történik már végre valami. A másik, amit nagyon szeretek: fiú szemszögéből olvasni. Mostanában pedig valahogy mégjobban rákattantam, szóval ez is hatalmas pozitívum. A szigetes könyvekért szintén odavagyok, és igaz, hogy nem a teljes történet játszódik ott, de ennek ellenére tetszett. SPOILER A legvégén viszont el tudtam volna képzelni, hogy tényleg minden csak Jacob fejében történt meg, persze örülök a happy endnek, de érdekes lett volna. SPOILER VÉGE

Szereplők: A kedvenceim a különlegesek, közülük is Millard (a láthatatlan fiú) és Hugh (akinek méhek vannak a hasában) voltak a legszimpatikusabbak. Aztán persze ott van Olive is, a pöttöm kis lebegő lány. Hát ő valami nagyon aranyos. Emma sem volt antipatikus, mégsem sikerült belopnia magát a szívembe. Azért az elég király, hogy lazán tüzet gyújt a kezével, irigylem is érte. Jacob sem rosszfej, nem butácska, bírtam. Kettejük kapcsolata viszont elég... Furcsa.. És érdekes.. És fura.. És éssel nem kezdünk mondatot.. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban: Alma LeFay Vándorsólyom kisasszony. Ez a nő.. Annyira király, hogy vissza tudja forgatni az időt. Kedves, de szigorú, és számomra különös módon, nagyon kedvelem az ilyen embereket. (a kedvenc tanáraim óráira kb gyomorgörccsel megyek be, de nagyon szeretem őket.) A kisasszony nem ennyire durva, de azért ő is kordában tud tartani egy csapat gyereket, akiknek még képességeik is vannak, szóval le a kalappal előtte. A második részben aztán még több szereplő kerül elő, akiket szintén nagyon bírtam. A gonoszok is elég királyak voltak, mármint nem a módszereik tetszettek, de jól kidolgozott volt a főgonosz. A többi mellékszereplő nem nagyon hagyott nyomot bennem, Jake szülei közömbösek maradtak.

Stílus: Könnyű, de nem azt érzem olvasás közben, hogy milyen hülyének néz már megint ez a fölnőtt. Annak ellenére, hogy kezdetben a képek miatt nem akartam belekezdeni, igazából utólag örülök, hogy belekerültek. Nagyon ötletes, hogy Riggs bácsi (haha) a képek köré építette fel a könyvet. Jó hangulatot kölcsönöznek a műnek, olyat, amire halloween környékén vágyik az ember.

Cím:  Az egyik leghosszabb cím valaha. Na jó, talán nem a leghosszabb, de azért eltelik egy idő, mire kimondom, ha nem rövidítek semmit.

Borító: Igazából, ha elvonatkoztatok attól, hogy frászt kapok a régi képektől (és nagyon jó vagyok elvonatkoztatásban), akkor azt kell hogy mondjam, az egyik legjobb borítójú könyvek, amikkel olvasási pályafutásom alatt találkoztam. Számomra az is impozáns, hogy a könyv hátuljára is raktak képeket, a gerince pedig olyan régikönyves gerinc (mellesleg ez plusz plusz pont, hamár egyszer a gerince van felém a polcomon.)

Ajánlom: Maga a történet egyáltalán nem olyan ijesztő, a képek tezsik azzá, szóval aki bírja, az igazából akárhány éves, bírja. Akit hozzám hasonlóan kiver a víz ezen képek láttán, de mégis megpróbálkozna vele, annak azt tanácsolom, hogy ne sötétben olvassa, és akkor nem lesz semmi gáz. ;)

Újra fogom-e olvasni? Mielőtt megnézném a filmet, már biztosan nem, de kevesebb, mint egy éve olvastam, így még elég jól emlékszem rá. A jövőben azonban biztos sort kerítek rá.

Megnézem-e a filmet? Azt hiszem, erre a kérdésre, aki eddig elolvasta, tudja a választ. Igen, nagyon kíváncsi vagyok a filmre, hogy Tim Burton mit hozott ki belőle, és hogy hogy működnek a változtatások.

Melyik képesség tetszik legjobban? Emmáé nagyon tetszik, de láthatatlan is szívesen lennék, azt hiszem. Bár elég ijesztő lehet, ha egyik napról a másikra eltűnik a lábad, és fokozatosan minden testrészed. Bivalyerős biztos nem lennék, állandóan félnem kellene, hogy ne roppantsak senkit össze, mikor megölelem. Maradok a tűzcsiholásnal. Vagy ha van valami vizes, akkor az is jöhet.

Remélem tetszett a bejegyzés és ti is legalább annyira élveztétek/élvezni fogjátok, mint én. A filmet reményeim szerint hamarosan megnézem, és esetleg talán lehetséges, hogy írok róla. De mind tudjuk (vagy nem) mi szokott történni, ha eltervezek valamit. Mindenesetre, ha bővebben szeretnél olvasni a könyvről, ITT megteheted. Ha pedig már olvastad, és kedved van megosztani a tapasztalataidat, a komment szekció csak rád vár! Kíváncsi vagyok, nektek hogy tetszett. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

 

Nyárzárás | (neméppen)havi zárás #7

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és visszatértem! Nemigen terveztem hanyagolni a blogot, de meg sem lepődök, hogy máshogy történt. Arra gondoltam, így, hogy az esős idő megérkezett, hivatalosan is lezárom a nyarat.

Ha minden igaz, és jól megy a matek, idén nyáron 20 könyvet olvastam. 3 sorozatot befejeztem, 5 másikat elkezdtem.
Íme pár nyári kedvenc:

Könyvek
 Sorozatkezdő: Marie Rutkoski - A nyertes átka
 Befejező kötet: Elisabetta Gnone - Ég veled, Fairy Oak!
 Egyrészes: Sarah Addison Allen - A barackfa titka

Film
 10 dolog, amit utálok benned (tudom, nem mai film, egyidős velem, nem is először láttam, de azt hiszem, ez volt az egyik legjobb, amit a nyáron megnéztem)

Zene
 Mind a 46 dal a Hamilton musicalből. (ami egyébként nagyban hozzásegített ahhoz, hogy csak 20 könyvet olvassak a nyáron.)

Más
 A nyaram egyébként meglepően eseménydús volt. Rögtön az elején szereztem magamnak egy nyelvvizsgát, úgyhogy két hét kemény tanulás után Hawaii volt az egész. Váratlanul sokszor találkoztam a barátaimmal, régebbi nyarakon valahogy ez sosem jött össze. A családdal voltunk három király napot Prágában. Ez a város nagyon nagyon szép, és a rövid idő ellenére sikerült minden nap lejárni a lábunkat. Voltam pár koncerten, az egyik alkalommal 3 és félen egymás után. Nem mondom, jó kis izomlázam volt utána. A blog időközben egyéves lett, amiről sikeresen lemaradtam, de lesz még szülinap. Valamint az 1000 megtekintést is átléptük, jelenleg 1015-nél tartunk, amire nagyon büszke vagyok, mert nem vagyok elég magabiztos ahhoz, hogy ennél jobban reklámozzam a gondolataimat, és így is, ennyiszer rákattintottak.

Tervek
 Igazán megtanulhatnám már, hogy sose semmi nem úgy történik, ahogy tervezem, de azért még pislákol bennem a remény. Az év végéig szeretném elérni az 50 könyvet, amire van esély. Több bejegyzést is szeretnék írni, ami igazából sikerülhetne is, mert miután befejeztem a könyveket, leírtam az értékelésemet a kis füzetecskémbe, csak időm/alkalmam/türelmem nem volt hozzá, de dolgozok rajta. Más nagyszabású tervem nincs, ezzel is elég lesz megbirkózni. Tarthatatlanul rendezetlen vagyok. Ezen szeretnék még változtatni, eddig jól megy.

Remélem nektek is legalább olyan jó volt a nyaratok, mint nekem, és senkit nem viselt meg nagyon a sulikezdés. Sok kitartást küldök, bennem úgyis túlteng. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok, és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést! Pá, Gabi

Megint tündérek | Cyn Balog - Tündérszerelem

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és ma igen sok idő elteltével újra egy értékeléssel örvendeztetlek meg titeket. A mai bejegyzés alapanyagával még hetedikes koromban kerültem távoli ismeretségbe, miszerint az egyik barátnőm olvasta, és áradozott róla, hogy ilyen meg olyan jó. Így négy év után, mikor szembejött velem a könyvtárba, ki is vettem, gondoltam csak nem fájhat. Tévedtem. Most szeretnék elnézést kérni attól, akinek ez a kedvenc könyve, mert nekem egyáltalán nem tetszett, illetve meg szeretném kérni őket, hogy ne vegyék személyes sértésnek, amiket az elkövetkezendő percekben fognak olvasni. ezenkívül nagy valószínűséggel tele lesz az értékelésem spoilerekkel.

molyok szerint: 3,4 csillag
szerintem: 1,5 csillag

A történetet Morgan, a nemsokára 16 éves lány meséli el nekünk. Az élete a lehető legjobb mederben folyik, minden tökéletes körülötte, a tanárok kedvence (bár ezt csak elmondásából tudjuk, a könyvben egyetlen tanár van, aki nem igazán kedveli), a barátja is tökéletes, minden szép és jó. A legnagyobb problémája, hogy milyen színű legyen a szalvéta a szülinapi buliján. Egészen addig, míg meg nem jelenik Pip, aki azt állítja, hogy Cameron (a tökéletes barát) tündér, és egész Másfölde őt akarja, mert ő a trónörökös. Egy hetük van kitalálni, hogyan tudnák itt tartani a srácot. Vajon sikerül nekik? Vagy nem tudják kijátszani a tündéreket? Vajon tudtam a végét?
Történet: Nem lenne annyira rossz. De, mégis. Nagyon nem tetszett. Kidolgozatlan volt, összecsapott, de legalább nem volt logikátlan. Morgan médium, és nem hiszem el, hogy sosem gondolkodott el azon, hogy miért tudja megmondani a jövőt. Pip annyit mondott neki, hogy bűbájos, de én mit kezdjek ezzel? Nekem ez nem mond túl sokat, ezt elmagyarázhatta volna az írónő. Nem volt egyáltalán izgalmas, bár lehet ez csak azért volt, mert tudtam, mi lesz a vége. Ez két dolog miatt volt: 1) meglehetősen kiszámítható volt, állandóan azt hajtogatták, hogy Cam milyen rosszul néz ki, csak annyi volt, hogy így meg úgy tervezték, hogy majd jól nálunk marad; 2) van egy olyan tulajdonságom, hogy nagyon jó a memóriám, így rengeteg mindent megjegyzek. Ennek következtében emlékeztem a végére, mert a barátnőm elmondta, hogy végződik. Fura, de ez az egyetlen dolog, ami tetszett. A vége. Mostanában valahogy nem visel meg annyira, sőt keresem azokat a könyveket, amik nem happy end-del végződnek. Lehet, hogy a Trónok Harca megacélozott. Ez kifejezetten jó volt, de sajnos semmi más.
Szereplők: Utálom a tündéreket. De nemcsak ebben a regényben, hanem mindegyiket (kivéve Felit, a Fairy Oak-ban, de ő az egyetlen kivétel). Igaz, az is előfordulhat, hogy nem találtam meg a megfelelő tündéres könyvet. Sajnálatos módon ebben a regényben nemcsak a tündérek voltak ellneszenvesek, hanem mindenki más is. Morgan végtelenül idegesítő, teljességgel szerethetetlen, buta, önző, nagyképű, borzalmas. Már az első oldalon nagyon szívesen fejbe vágtam volna, de nem tehettem, mert a vonatokon nem szabad verekedni. Cameron tökéletes amerikai álomfiú, focizik, jól néz ki, valamint gyerekkora óta ismeri Morgan-t. Ennyi. Ja, és nő két szárny a hátán, megy össze, de ezt senki nem veszi észre. Őt talán nem gyűlöltem annyira, mint a főhősnőnket, végül is, annyira nem rossz srác, hazament és tette a kötelességét. Bár ha egy olyan lány lenne a barátnőm, mint Morgan, én sem akarnék itt maradni. Dawn-t, akit azért küldtek, hogy visszavigye Cam-et, teljesen meg lehet érteni. Az a dolga, hogy hazavigye a srácot, az élete függ ettől. A legszerethetőbb talán Pip volt. Ő kis kedves, aranyos, nincs elszállva magától, még akkor sem, mikor átalakul a tökéletes álomfiúvá. Az a bajom a szereplőkel, hogy nincsenek kidolgozva rendesen. Valahogy nem sikerült az írónőnek olyan karaktereket írnia, akikhez kötődik az ember, vagy utálom őket, vagy teljesen közömbösek.
Stílus: Még valami, ami nem tetszett. Annyira egyszerű volt, és nagyon nagyon nagyon idegesítő módon fogalmazta meg a szerző Morgan gondolatait. Nem tudom, hogy akkor is ilyen kellemetlen lett volna olvasni, ha esetleg, véletlenül tetszik a stílusa. Az viszont tény, hogy nem kellett sokat gondolkodni rajta, ami az egész napos tanulás után nem volt hátrány.
Cím: A kevés dolog közül az egyik, ami tetszett. Az angol címe (Fairy Tale) még jobban is hangzik nekem, mint a magyar. Amikor kivettem a könyvtárból, talán még vonzott is, hogy tündéres, akkor még nem tudtam, hogy ki nem állhatom őket.
Borító: Nem csúnya, de a külföldi borítók szerintem szebbek. Az amerikai borítón a szárnyak simán elmennek tündérszárnynak is, sőt, inkább annak, mint lepkének, a magyaron lévő lepkéből nem biztos, hogy tudnék tündért varázsolni.
Ajánlom: 12-13 éves lányoknak talán, ők esetleg élvezhetik (az osztálytársam példája a lapján), de efölött szerintem nem lelnék benne örömüket (saját tapasztalat). Esetleg ha valami olyat szeretnél olvasni, amin egy grammot nem kell gondolkodni, és utána a falhoz vághatod, hát akkor ez a te könyved.
Újra el fogom olvasni? Nem. Nagy valószínűséggel soha az életben többször a kezembe nem veszem ezt a könyvet.
Szeretnék saját példányt? Az alapján,amit eddig írtam? Igen, persze, minden álmom. (Nem.)

Remélem nem bántottam meg senkit azzal, hogy nem minden embernek ugyanazok a könyvek tetszenek. Nem tehetek róla, ez van. Ha érdekel a könyv, ITT bővebben olvashattok róla. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

Június - kaotikus | havi zárás #6

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és (talán) az idei legeseménydúsabb hónapon vagyok túl. Júniusban két olyan film is megjelent, amire kíváncsi voltam (Alice Tükörországban, Szemfényvesztők 2.) és volt szerencsém mind a kettőt moziban megnézni. A hónap második hetében véget ért az iskola, volt egy nem olyan rossz osztálykirándulás, és sajnos a kollégiumból is ki kellett költözni. Aztán részt vettem életemben először a Könyvhéten, Pesten. Az egyik barátnőmmel mentem és mindketten nagyon jól éreztük magunkat. Az év vége természetesen bizonyítványosztással jár. Egész jól sikerült, csak testből és fizikából lettem négyes. Majd ahelyett, hogy elkezdtem volna vakációzni, a következő két hetet a nyelvvizsgára készüléssel töltöttem. Minden reggel korán keltem, és későn feküdtem, így nem tudom, hogy sikerült hét könyvet elolvasnom. De valahogy ment. Az egyetlen valóban rossz és idegesítő dolog az volt, hogy nem tudtam elolvasni a Mini-könyvklubos könyvet. Sehol nem találtam, se könyvtárba, se boltba. Ez a szomorú része. Az idegesítő pedig, hogy szombaton voltam könyvesboltban és majd kiszúrta a szemem. De dacból nem vettem meg.

Amiket olvastam:
- Amy Kaufman és Meghan Spooner - Lehullott csillagok
- Jeffrey Brown - Vader kicsi hercegnője
- Böszörményi Gyula - Beretva és tőr
- Vavyan Fable - Szennyből az angyal
- Oláh Gábor - Holnap más leszek
- Libba Bray - Rettentő gyönyörűség
- Cyn Balog - Tündérszerelem

Amiről írtam:
- Május - időutazás | havi zárás #5
- Könyvhét | élmény #1
- Dolgok, amiket akkor is szeretek, ha mások utálják őket | besorolhatatlan #1

Újak a polcomon:
- Penelope Fitzgerald - A könyvesbolt/ A part mentén
- Klasszi körkép 2016
- Böszörményi Gyula - Beretva és tőr
- Marie Rutkoski - A nyertes átka
- Ransom Riggs - Üresek városa
- Dawn Rae Miller - Pacsirta
- Zima Szabolcs - A civilizáció csodái
- Stephen King - 11. 22. 63
- Ransom Riggs - Lelkek könyvtára

Ez egy nagyon jó hónap volt, rengeteg új könyvet szereztem. Mivel ennyi újdonság csücsül a polcomon, ezért a júliust annak szentelem, hogy ezeket el is olvasom. Tehát július az új könyvek hónapja lesz.

Júliusra tervezem:
- Stephen King - 11. 22. 63
- Patrick Rothfuss - A szél neve
- Marie Rutkoski - A nyertes átka
- Dawn Rae Miller - Pacsirta

Két dolgot szeretek a nyárban: 1) hogy nem kell korán kelni, 2) kedvemre tehetem a semmit. Remélem ebben a hónapban is lesz erre lehetőségem, és sikerül elolvasni a listán szereplő könyveket. Remélem nektek is jól telt a júniusotok, és minden jót kívánok júliusra. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi