Kedvenc tv/könyvsorozatok | kedvencek #2

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és ma, mivel sorozatok hónapját tartok, gondoltam megosztom veletek a kedvenceimet. Azt előre le kell szögeznem, hogy borzalmas vagyok, ha sorozatok befejezéséről van szó. Általában az utolsó részek maradnak le, fogalmam sincs, hogy csináltam, de most kapásból 17-et fel tudok sorolni (ebből 4 rajtam kívül álló ok miatt befejezetlen, de a 13 is egy elég szép szám). Így elképzelhető, hogy egy-kettő ilyen is felkerül a listára.

Könyvek:

5. Stephenie Meyer - Alkonyat
 Az a helyzet, hogy nem utálom ezt a sorozatot, annak ellenére, hogy tisztában vagyok a rengeteg hibájával. Nem tudom utálni. Emlékszem a kis hetedikes Gabira, ahogy ült az emeletes ágyon, befejezte a Hajnalhasadást, és azzal a lendülettel, ahogy visszatette a polcra, már vette is le az Alkonyatot újra. Majd ezt még kétszer eljátszottam. A hetedikes évem első hónapját ennek a sorozatnak az olvasásával töltöttem. Ezelőtt is szerettem olvasni, de ez indította el a lavinát, habár a Harry Potter-t előbb olvastam. Tudom, tele van hibával, de akkor is különleges. (egy titok: most kezdem olvasni németül)

4. Kerstin Gier - Időtlen szerelem-trilógia
  Az első, amit még nem sikerült befejezni. Ez csakis és kizárólag annak köszönhető, hogy végtelenül idegesít, ha a sorozatban a könyvek nem ugyanúgy néznek ki. Én buta, felelőtlen leány, kemény borítóval szereztem meg az első részt. Majd a másodikat. A harmadikra pedig már nyár óta vadászok, de csak nem sétál bele a hálómba. Felettébb idegesítő tud lenni. Egyébként egy nagyon aranyos időutazós történet.

3. Kiera Cass - A Párválasztó
  Az eredeti trilógiát szeretem. A koronahercegnő elképesztően idegesítő volt, és mégis, alig várom, hogy megjelenjen A korona (gyanítom ez lesz a címe...). Nagyon bírtam America-ék történetét, a veszekedéseiket, kicsit fájt is őket öregen viszontlátni. (jó, nem voltak nyolcvan évesek, de úgy tűnt...)

2. Marissa Meyer - Holdbéli Krónikák
 A második, amit nem sikerült befejezni. Ez viszont nem az én saram, hanem a gonosz fordítóké/kiadóké/akárkié, aki megakadályozza, hogy az anyanyelvemen olvashassam ezt a király történetet tovább. Nemrég fejeztem be a második részt (hamarosan értékelés, ott bővebben kifejtem majd a véleményem) és nagyon tetszett. Egy újabb tündérmesét figyelhettünk, egy jó kis csavarral. Annyira egyébként nem hat meg, ha nem fordítják le, mert nagyon szívesen elolvasomangolul is, de azért aranyos lenne tőlük, ha megtennék.

1. J. K. Rowling - Harry Potter
 Megleptem ezzel bárkit is? Szerintem bátran mondhatom, hogy az emberek 90-95%-ának ez a kedvenc könyvsorozata. Egyszer az életben én is lehetek klisés. (nyilván nem egyszer történik meg, de próbálom a minimumra csökkenteni)

Mielőtt áttérnénk a TV-sorozatokra, még van egy olyan könyvsorozat, amit szeretnék említeni. A top 5 olyan unalmas már, mindenki ilyeneket csinál. Kell néha egy kis felfrissülés, mint például egy plusz könyv egy top 5 listához.

Különdíjas: Laini Taylor - Füst és csont leánya
  Ez egy másik befejezetlen sorozat, ami szintén nem az én hibám. Bár ennek a harmadik részének legalább hallottam a fordításáról. Ha minden igaz, idén meg is jelenik. Remélem ennek egy harmadik fajta méretet találnak ki, ha az első kettő így passzol egymáshoz.


És most:
Sorozatok:

Régen több sorozatot néztem, mint mostanában, mindent úgy elhúznak, így egy idő után unalmassá válik. Most 3 sorozatot nézek, a többi lemorzsolódott, így bátran mondhatom, hogy ez a három a kedvencem. Sorrendet nem tudok felállítani, így sorsolás alapján sorolom fel őket. (feltűnt ez a sok 'sor' a mondatban?)


3. Dr. Who/Ki vagy, Doki?
 Ezt a sorozatot nemrég kezdtem nézni, még csak az első évadnál tartok, de azt hiszem az mond valamit, hogy két sulis nap alatt néztem meg az évad felét. (azért fontos, hogy iskolai nap volt, mert nem egész nap volt, hanem délután/este/éjszaka) Nagyon tetszik, izgalmas, imádok mindent, ami időutazásos, engem megvett kilóra. Angol, nagyon szeretem Angliát, az angol kultúrát, a humort, mindent, ami Angliához kapcsolódik. Nagyon szeretem a Doktort és Rose-t is. És a Tardis kék. Imádom a kék színt. Komolyan, ez a sorozat az egyik legkirályabb mind közül.

2. Once Upon A Time/Egyszer volt, hol nem volt
 Nagyon régóta nézem már, talán már a harmadik évad megjelenésére is vártam. Az a remek a koleszos életben, hogy tudunk olyan estéket tartani, amikor megnézzük a soron következő részt, és miután mind a négyen szeretjük, csinálunk is ilyen estéket. Amit nagyon szeretek benne, az az, ahogy a sok mesehőst így össze tudják hozni,minden összefügg mindennel, nagyon bírom. A kedvencem Hook, mert nagyon szeretem a kalózokat, és csodálom azokat az embereket, akik egymástól függetlenül képesek mozgatni a szemöldöküket. Mary Margaretet bírom legkevésbé, mert van egy olyan furcsa tulajdonságom, hogy ellenszenvet érzek azok iránt, akik túl kedvesek.

1. Game of Thrones/Trónok harca
 Ma jött ki a hatodik évad első része,és alig bírok várni, hogy megnézzem. Két éve nyáron mutatta az unokatesóm, és két nap alatt megnéztem az első két évadot. Gyakorlatilag mást nem is csináltam. A harmadik napon pedig kialudtam magam. Szerencsére tovább tudtam adni e tudást a többieknek, így ebből is koleszos program lesz. A múltkor megálmodtam a végét, és nagyon remélem, hogy tényleg így lesz vége, bár nem hiszem, hogy tényleg így lesz, túl jó, túl boldog volt ahhoz. Nem tudom, ki a kedvencem, de a jelöltek Arya, Dany vagy Jon. Meg persze csomó mindenki, aki az évek során elhullott. Az egyik tervem idénre az, hogy elolvassam a könyveket. Páran a környezetemben olvasták, és azt mondják jó, és én hiszek nekik. Akárhogy is végződik, nem fogok neki örülni, mert szomorú lesz a búcsúzás.

Ezek a kedvenc sorozataim, kíváncsi vagyok a tiétekre. Ha esetleg kedvetek van megosztani a nagyvilággal, a komment szekció csak rátok vár. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

Az a gonosz technika! | Julie Kagawa - The Iron King: Vaskirály

FIGYELEM! AZ ÉRTÉKELÉS NYOMOKBAN SPOILERT TARTALMAZHAT!

Helló Hölgyek, Urak Gabi vagyok és ma egy igen érdekes könyvről lesz szó. Az egyik barátnőmtől kaptam szülinapomra (ami mellesleg novemberben volt... végül is, vártak ennél többet is könyvek, hogy a kezembe vegyem őket...) és végre márciusban elolvastam. Emberek, ez a könyv elképesztő. Tudjátok, vannak azok a dolgok, amik már annyira rosszak, hogy már jók. Na, ez is ebbe a kategóriába tartozik. 

A történetet szerint egy tizenhat éves lány, Meghan gondolatain keresztül követhetjük. Szerencsétlennek a hatodik születésnapján eltűnt az apja. Az anyja újraházasodott, egy új gyerek is lett a családban. A szülők nem igazán foglalkoznak Meghan-nel, az öccse viszont mindig aranyos vele. De mit várunk egy 4 éves kisgyerektől? Mindegy... A lány természetesen tökéletesen néz ki, ennek ellenére csak egy barátja van. A 16. születésnapjával indul a történet, ami persze borzalmasan telik. A nap folyamán több igen fontos felfedezést tesz: a haverja Puck, a Szentivánéji álomból, illetve hogy az öccsét elcserélték egy váltott gyerekre. Elhatározza, hogy elmegy Sohaföldre, hogy megmentse. El is indul, ráébred, hogy az egész eddigi élete hazugság volt, találkozik az ellenséges udvar hercegével. Összefut egy macskával is, akit Kacornak hívnak, tud beszélni, és eltűnik, ha úgy akarja. Ők így négyen (a leány, Ash, a herceg, Puck és Kacor) elindulnak megkeresni a kisgyereket, akit a gonosz kis vastündérek raboltak el. Vajon meg tudják menteni? Vajon sikerül épségben hazaérniük? Vajon 10-es skálán mennyire kiszámítható a történet? (Egyáltalán nem, olyan eredeti, mint minden ebben a könyvben...)
Történet: Egy hatalmas kliséhalmaz. Azt hiszed, hogy valami új lesz, valami más, valami eredeti, majd szomorúan rájössz, mekkorát tévedtél. Ez a könyv nevetségesen kiszámítható. Vannak benne fordulatok, nem mondom, hogy nincsenek, de én azokat a csavarokat szeretem, amikről nem tudom, hogy jönnek. Nemcsak kiszámítható, de minden logikát nélkülöz. Fel nem foghatom, miért akarja MINDENKI ezt a csajt. Oké, a király lánya, nem is olyan csúnya, de én meghalnék mellette az száz. Nem hiszem el, hogy a Vaskirály azután, hogy 16 éven keresztül nézte ennek a lánynak a szerencsétlenkedését, még mindig feleségül akarja venni. Én biztos agybajt kapnék tőle nagyjából a harmadik másodpercben. És ha ez nem lenne elég, egy kezemen meg tudom számolni, hány eredeti elemet olvastam benne. Az írónő fogta a Szentivánéji álmot, kiszedte a szereplőket, adott melléjük gonoszokat, az Árnyudvart, Vasudvart (aminek a neve amúgy nem ismerős egy másik trilógiából, csak úgy, véletlenül?), berakta őket Sohaországba, ja nem, elnézést, Sohaföldre. Mivel kellett egy beszélő állat is,és mi lenne jobb egy macskánál (?!), a macska is megjelenik az Alice Csodaországbanból, javítsatok ki, ha tévedek, de én nem tudok más macsekról, amelyikkel fán találkozott a főhős és egyszerűen köddé válik. A neve pedig Kacor, az már úgyis bevált másnak. Komolyan azt várom, hogy a végére csizmája meg kalapja is legyen. És mivel ez egy ifjúsági könyv, kell bele egy 16 év körüli szerencsétlen leány is. És szerelmi háromszög, az elképesztően fontos. Az volt a sokadik halálom olvasás közben. Mikor először találkozik Ash és Meghan, a srác meg akarja ölni. Ebből 300 oldalon belül akkor sem lesz egészséges szerelem, ha semmi más nem lenne a könyvben. Megmagyarázhatatlan. A leány meglátja félmeztelenül és máris beleszeret. Nem tudom, velem van-e a baj, de én nem kockás hasakba szoktam belehabarodni. A másik Puck. Mert, ugye, szerelmi háromszög. Nem tudom hány éven keresztül semmi jelét nem adta annak, hogy minimálisan is vonzódna a főszerencsétlenhez, erre mikor verekedésre kerül a sor, kér tőle egy szerencsecsókot. Nagyon butának tűnhetek ezután a bejegyzés után, de ez a könyv tele van számomra felfoghatatlan elemekkel. Szóval, a vastündérek azóta léteznek, mióta bűvészkedünk a vassal. Ők pusztítják Sohaföldet, illetve a többi tündér allergiás a vasra. Hát nem tragikus, hogy a technika megöli a tündéreket? Ez is annyira felhúzott. Nem lógok állandóan a telefonomon, se a számítógépen, hát még ha lógnék, milyen ideges lennék. A tündérmesék nem fognak eltűnni, csak azért, mert léteznek okostelefonok és Wi-Fi. Annyira az idegeimre tud menni, ha valaki bele akar halni abba, hogy fejlődik a technika. Valószínű a jövőben is lesznek olyan emberek, akik olvasni fognak a gyerekeiknek, ahelyett, hogy iPadot adjanak a kezébe. Hihetetlenül idegesített az egész könyv, még most is ideges vagyok.
Szereplők: Buták, logikátlanul viselkednek, idegesítőek, érthetetlenek. Talán Puck-ot meg a macskát bírtam legjobban, ami sajnálatos, mivel Puck-ot az utolsó nagyjából 100 oldalon nem is látjuk, a macska is eltünedezik folyton, így egy csapat eszetlent kell követni egy szerencsétlen gondolatain keresztül. A főszereplő annyira idegesítő, hogy az más művészet. Egy szimpla vállrándítással elintézte, hogy tündérek léteznek. Az már kicsit nehezebben ment le a torkán, hogy a király lánya, de ez is inkább dacból volt, mint akármi más. Ash is borzalmas. Ha meg akarja ölni, akkor tegye azt, ha szereti, akkor meg szeresse. Viszont ha csak úgy csinált, mintha szeretné, hát menjen a manóba, mert ezzel csak még több nyafogást zúdít a nyakamba. Oberon sem volt túl nagy kedvencem, sem Titánia. A Vaskirályról már leírtam, hogy az ő viselkedése szintén abszolút érthetetlen. A neve... A neve Masina. Én nem tudok egy ilyen névvel megáldott (megátkozott?) szereplőt komolyan venni. Meghanon egyáltalán nem fedezhető fel semmilyen fejlődés. A végén pontosan ugyanolyan buta, mint az elején.
Stílus: Nem kell túl sokat gondolkodni, miközben az ember gyereke olvassa. Van az a könyv, ami könnyen olvasható, szeretem is azokat, de azért ne legyen ennyire könnyű. Nem igazán szeretem, amikor a varázslat szó helyett akármi mást használnak. Na, itt minden egyes varázslat helyett ragyogást olvashattam. Annyira feszült lettem ettől, hogy a kislámpát is feltölthettem volna ennyi feszültséggel. És hogy a lánynak mindig ki kellett írni a nevét... Biztos nem volt meg a szószám, vagy valami.
Cím: Ígéretes, ez kétségtelen. Mikor először hallottam, biztos valami nagy vonzalmat érezhettem, ha ilyen sokáig velem maradt.
Borító: Az egyetlen nem idegesítő dolog ebben a könyvben. Ez játszotta a legnagyobb szerepet abban, hogy felkerült a kívánságlistámra. Nagyon tetszenek rajta ezek az indaszerű dolgok, a színek is jók, a lány is szép.
Ajánlom: Max 10-12 éves kislányoknak. Ők még talán élvezni is fogják.
Újra fogom-e olvasni? Valószínűleg nem. Talán, ha már nem lesz mit olvasnom, akkor. De ilyen sosem lesz.
El fogom-e olvasni a következő részt? Pénzt biztosan nem fogok kiadni rá, de ha valaki ezt adná ajándékba, azzal meg tudnék barátkozni. Mert igaz, hogy annyit szidtam, hogy öröm lehetett olvasni, igaz, hogy ha egy szóval kellene jellemeznem, az a probléma lenne. Annyiszor másztam tőle falra, hogy izomlázam lett. Ez a könyv végtelenül gonosz, mert annak ellenére, hogy rengeteg agysejtemet elveszítettem olvasás közben, mégis érdekel, mi fog történni. A sok között, amiket nem értek, ez a legfelfoghatatlanabb. Itt a vég. Kíváncsi vagyok egy gonosz probléma folytatására. Mi jöhet még?
Van azért előnye, hogy elolvastam? Egy, de annak nagyon örülök. Elolvastam a Szentivánéji álmot, és nagyon-nagyon tetszett. Ez volt az első dráma, amit Shakespear-től olvastam, de biztos, hogy nem az utolsó.

Remélem tetszett a beszámolóm, ha esetleg érdekelne a könyv ITT olvashattok róla. Kérlek mondjátok, hogy nem vagyok az egyetlen, aki így érez ezzel a könyvvel kapcsolatban. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá,Gabi

Március | havi zárás #3

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és egy nagyon jó hírem van. Elindultam felfelé az emelkedőn, legalábbis az egyik felem, az, amelyik olvas. A másik, amelyik a blogot írja, még mindig az szakadékban van, de dolgozom rajta, hogy teljes gőzzel felfelé haladjak. Bár olvasás szempontjából sokkal jobban teljesítettem, mint az előző hónapokban, mégis, úgy érzem olvashattam volna többet. Volt tavaszi szünet, amikor rengeteg időmnek kellett volna lennie. De nem volt. Itt egy jó tanács a jövőre nézve: ne gondoljatok arra, milyen kellemetlen lenne, ha a szünetre megbetegednétek, mert megtörténik. Úgyhogy egy egész napot átaludtam, hogy egyáltalán a fejem ne fájjon annyira. Utána pedig még egy gyönyörű hetet tölthettem két új barátommal torokfájással és náthával. De azért büszke vagyok magamra.

Amiket olvastam:
- Andy Weir - A marsi
- Matthew Quick - Bocsáss meg, Leonard Peacock!
- Böszörményi Gyula - A Rudnay-gyilkosságok
- Julie Kagawa - The Iron King-Vaskirály
- William Shakespeare - Szentivánéji álom

Amiről írtam:
- Február | havi zárás #2

Új a polcomon:
- Marissa Meyer - Scarlet

Így, hónap végén vettem észre, hogy az öt könyvből 4-et férfi írt. Az jutott erről eszembe, mi lenne, 

ha tematizálnám a hónapokat. Ez volt a férfi írók hónapja, április pedig lehetne a sorozatok hónapja.

Áprilisra tervezem:
- Marissa Meyer - Scarlet
- Kalapos Éva - D.A.C 4.
- Elizabeth Gnone - Ég veled, Fairy Oak!
- C. S. Lewis - Az ezüsttrón

Valószínűleg nem fogom tudni elolvasni az összes könyvet a listáról, de mindenképpen megpróbálkozom vele.

Remélem jól telt a márciusotok, a lányokat sokan meglocsolták, a fiúk sok helyen voltak locsolni és hogy sikerült egymás megviccelnetek április elsején. Mindenkinek eseménydús olvasásban és napsütésben gazdag áprilist kívánok. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

Február | havi zárás #2

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és egy újabb olvasásban szegény hónapot tudhatok magam mögött. Maga február nem volt rossz, sok mindent csináltam (ápoltam a kapcsolatomat a nővéremmel, voltam lövészet EB-n a barátnőimmel, sokat sétáltam).

Amiket olvastam:
 - Neal Shusterman - Unwind: Bontásra ítélve

Amiket írtam:
 - Januári zárás
 - Neal Shusterman - Unwind: Bontásra ítélve

Újak a polcomon:
 - Andy Weir - A marsi
 - Matthew Quick - Bocsáss meg, Leonard Peacock!
 - George Orwell - 1984
 - Böszörményi Gyula - A Rudnay-gyilkosságok

Nem igazán sikerült azokat és annyit olvasni, mint szerettem volna, de a szobatársamnak szüksége volt rám Trónok Harca nézés közbe, és hogy mondhattam volna neki nemet?! De, jön a március, a tavasz, a jó idő, szóval lehet menni a parkba, az udvarra, a partra olvasni. Nézzük, mi lesz velem!

Márciusra tervezem:

 - Matthew Quick - Bocsáss meg, Leonard Peacock!

 - Böszörményi Gyula - A Rudnay-gyilkosságok

illetve befejezni:

 - Vavyen Fable - Szennyből az angyal

 - Oláh Gábor - Holnap más leszek

Nem tettem túl magasra a lécet, de ez így okés.. Remélem nektek sikerült többet olvasni, mint nekem. Szorítsunk, hogy március már minden szempontból jó lesz. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok, és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

Darabolós disztópia | Neal Shusterman - Bontásra ítélve

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és megkésve, de el nem feledve hozok egy új értékelést.

Ma egy (számomra) nehéz könyvről fogok írni. Egy molyos ajándékozás útján jutottam hozzá (ha az ajándékozóm olvassa ezt, még egyszer nagyon köszönöm). Nem hallottam még róla sokat, de a fülszövege alapján érdekesnek tűnt, így gondoltam adok neki egy esélyt, és ezzel felraktam a listára. Amint megjött, elkezdtem olvasni. Ez a könyv nem más, mint Neal Shusterman Bontásra ítélve című könyv.

A történet egy olyan világban játszódik, ahol ha eleged van a gyerekedből és elmúlt tizenhárom éves, egyszerűen elküldheted, hogy szétbontsák (ez annyit takar, hogy egy műtét során darabokra szedik a gyerek testét). És nem lehet visszavonni. Ha egyszer elküldted, de még egyben van, akkor is, minden esetben szétszedik. A könyv elején három bontásra ítélt fiatalt ismerhetünk meg. Connor, a tizenhat éves srác, akit szülei azért akarnak szétbontattni, mert problémásabb az átlagnál. Risa, a tizenöt éves árva lány, akinek költségmegtakarítási okok miatt kell mennie. Végül Lev, akit születése óta arra készítik fel, hogy tizenhárom éves korában nem fognak egymáshoz kapcsolódni a végtagjai többé. Egy véletlen során összeakadnak, és megkezdődik a menekülés a törvény, a rendőrök és a bontás elől.
Történet: Furcsa érzéseim vannak ezzel a könyvvel kapcsolatban. Tetszett, de olyan, mintha nem szabadna, hogy tetszen, mert ki az, akinek bejön egy olyan könyv, amiben kamaszokat szednek darabokra? Egyébként izgalmas volt, sose volt olyan, hogy unatkoztam volna olvasás közben. Természetesen voltak benne borzalmas részek, a legbetegebb az volt, mikor az író lépésről lépésre leírta a bontás folyamatát. Ez az első Hard Selection könyvem, nem tudtam, mire számítsak (az egyetlen kapaszkodó a fülszöveg volt), de azt az elején éreztem, hogy féltenem kell a boldog befejezést.
Szereplők: Connor volt a kedvencem, az ő részei tetszettek legjobban. Imponált a kitartása, az élni akarása. Talán az ő sztorija a legrosszabb a három fő szál közül, bár egyik sem túl vidám, de hogy a szülei azért akarták szétbontattni, mert 16 évesen nem mintagyerek, az azért nem túl szép. Levet nem bírtam, aztán mégis, utána utáltam, aztán sajnáltam, végül kibékültem vele, néha elfelejtettem, hogy csak 13 éves. Nem bírtam, mert selyemfiú volt. Aztán mégis, mert eszembe jutott, hogy milyen nevelést kapott, és hogy hány éves. Utána utáltam, mert feldobta Connorékat. Aztán sajnáltam, mert egyedül volt. Végül kibékültem vele, mert ő lett a tapsoló, aki nem tapsolt. Risat azért kedveltem, mert önálló volt, okos, talpraesett, értelmes lány volt, és még zongorázni is tudott. Az Admirális először félelmetesnek látszott, de miután kiderült, mi a célja, már nem tűnt annak.
Stílus: Ez az egyetlen nem hard rész ebben a könyvben. Könnyen, gyorsan olvasható, én is sokkal hamarabb befejeztem, mint szerettem volna. Több szemszögből olvashatunk, ez plusz pont. Szeretem az ilyen könyveket, mert sokkal több oldalról vizsgálhatunk meg egy adott eseményt vagy személyt.
Cím: Ha semmi mást nem látok/hallok/olvasok, nem hiszem, hogy az lenne az első gondolatom, hogy ebben a könyvben most arról fogok olvasni, hogy kapnak szét kamaszokat. Pont ezért jó: kíváncsivá tesz, de nem mond el túl sokat. (nálam működött)
Borító: Menő, de egyben elég para is az a kéz az elején.
Ajánlom: Inkább azt mondanám, kinek nem. Érzékeny lelkű, brutális dolgokra nem kíváncsi embereknek. És 16 év alatt semmiképpen sem, felette is csak erős idegzetűeknek.

Újra a kezembe veszem-e? Pár év múlva biztos. Most tetszett, kíváncsi vagyok, az érettebb énem mit fog róla gondolni.

Várom-e a folytatást? Nem igazán. Nem tudom, tervezik-e lefordítani a sorozat többi részét, de ha igen, nem vagyok biztos benne, hogy elolvasnám. Nekem ez így kerek volt, jó volt, és a sokévi átlag azt mutatja, hogy a második rész nem üti meg az első rész szintjét.

Remélem tetszett a beszámolóm, és egy kicsit derűsebbnek látjátok a világot, amiben élünk, most, hogy tudjuk, feldarabolva is végezhetnénk. Ha többet szeretnél olvasni a könyvet, ITT megteheted. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok, és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

Itt a Valentin nap! | kedvencek #1

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és mivel itt a Valentin nap, arra gondoltam, hogy megosztom veletek az 5  kedvenc romantikus könyvemet.

5. Neil Gaiman - Csillagpor
Ez a könyv egy olyan világban játszódik, aminek két felé van: a normális, megszokott és a varázslattal, boszorkányokkal, királlyal teli. Nagyon aranyos könyv utazásról, kalandokról és az igaz szerelem megtalálásáról, kalózokkal és egy csillaggal.

4. Kiera Cass - Az Igazi
A Párválasztó sorozat befejező része, személy szerint ezt szeretem legjobban. Herceg, izgalom, gyönyörű ruhák, boldog befejezés. Kell ennél több?

3. Rainbow Rowell - Fangirl
Egy könyv egy friss főiskolásról, aki szöges ellentéte az ikertestvérének. Cath visszahúzódó, gyakorlatilag nincsenek barátjai, Wren ezzel szemben nyílt, rengeteg új baráttal. Cath lassan, de biztosan összebarátkozik a szobatársával, és megismerkedik egy sráccal. Innen azt hiszem, tudjuk, hogyan folytatódik a történet. Az egyik legaranyosabb könyv, amit valaha olvastam. Ha eleged van az akciódús, pörgős könyvekből, ez tökéletes.

2. Stephanie Perkins - Anna és a francia csók
Ez a könyv egy igazi limonádé, de nem is baj, hiszen néha erre van szükségünk. A történet egy lányról szól, Annáról, akit az apja Párizsba küld tanulni. És mi más történne itt, mint hogy Anna rátalál a szerelemre. Nem kell aggódni, bonyodalom van bőven, a végére mégis minden megoldódik. A sorozat többi részét is ajánlom azok figyelmébe, akik valami lazítós olvasmányt keresnek, vagy esetleg egy képtelenvagyokbármitolvasni helyzetben találnák magukat, ez a könyv biztos elűzi ezt az érzést.

1. Szilvási Lajos - Egymás szemében
A történet a '70-es években játszódik. Két szerelmes kamasz szemszögéből követhetjük végig a nyár eseményeit. Ez is egy nagyon aranyos könyv, a felnőtteknek jó kis nosztalgia (gondolom), mi meg (mármint 15-16-17 évesek) betekintést nyerünk a régi világba, ahol a leveleket még kézzel írták, és nem a telefonjukon lógtak a hét minden napjának 24 órájában. Nagyon szeretem ezt a könyvet, mert szeretem, mikor az emberek tényleg kommunikálnak egymással, és nem is tudom... Olyan jó ez a könyv.





Remélem meghoztam a kedveteket valami romantikus könyv elolvasásához. Ennyi lett volna ez a kis kedvences bejegyzés. Mindenkinek boldog Valentin napot, legyetek boldogok a párotokkal, vagy egy jó könyvvel. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok, és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi

Január | havi zárás #1

Helló Hölgyek, Urak, Gabi vagyok és ma a januáromat fogom leírni Nektek, olyan hónapzárás képpen.

Amiket olvastam:
Victor Hugo - A párizsi Notre-Dame
L. I. Lázár - Rejtőző kavicsok

Amiket írtam:
Laini Taylor - Vér és csillagfény napjai
Ernest Cline - Ready Player One
L. I. Lázár - Rejtőző kavicsok
The Unpopular Opinions Book Tag

Új könyvek a polcomon:
Neal Shusterman - Unwind | bontásra ítélve
Victor Hugo - A párizsi Notre-Dame

Olvasás szempontjából nem volt túl jó ez a hónap, de sikernek könyvelem el, hogy tudtam írni minden héten, és könyvek vásárlásakor sem szaladt el velem a ló.

Februárra tervezem:
Neal Shusterman - Unwind | bontásra ítélve
Benina - Bíborhajú (A Boszorka fénye #1.)
Julianne Donaldson - Edenbrooke

Remélem Nektek jobb volt a januárotok, mint nekem és hogy a február jobban fog sikerülni. A következő bejegyzésig legyetek jók, ha tudtok és félóráig gyakoroljátok a trónon ülést. Pá, Gabi